Gleam

  Mert láthatatlan határvonalakba botlunk – ha tetszik, ha nem -, mindannyian. Hétköznapok viharvert jussán mintha megtelepedett élősködővé vált volna…

    Örök hiányosság, mint egy félreértett, néma dekoráció az ember bőrén megtapad; szándékok feszülnek egymásnak majd a megmaradás esélyein;…

Kissé hűvös, szeles, tavaszias napnak tűnt, amikor a régivágású, kalapot viselő, vajszínű szélkabátos, nyugdíjas ember – ki tudja mióta először…

Igavonó állatként még számonkérnéd meghajszolt, viharvert napjaid ólomsúlyait, ha megtehetnéd; mert megkettőzött gyertyaláng pisla fényeiben keresgélnéd elsinkófált emlékeidet, melyek még…

    – Osztály! Figyelem! Mindenki figyeljen ide különben nem megyünk a strandra és sajnálhatjátok, hogy nem mentünk sehova! –…

Kedves Hölgyek, és Urak! Valamit szeretnék elmondani! Nem tudhatom, hogy hányan olvassák szövegemet, mégis úgy érzem bizonyos dolgokra nem árt…

  Mert már úgy vagyunk – meglehetősen sokadszor -, hogy a mindenmindegy érzése totálisan bekerítetett bennünket; különbözőségek kontúrja – márha…

Mélység dermedt vermét járva, Botorkál egyre, a lélek. Kint csillog, de belül árva. Van bűn e testben temérdek. Kitörne! Próbálta…

A színházban ismerkedtek össze – ha egyáltalán lehet ezt mondani –, hiszen István különben se volt az a társaságkedvelő fajta…

  Minden nappal mintha már egyre kisebbnek tűnhetne a lélekkel is bemérhető, köztes távolság. Lassított visszafogottsággal haladnánk a Lét nehézkes…

Öcsike, polgári nevén Fodor Álmos farfekvésesként jött a világra. Édesanya Irénke a szülést követően előbb a nagyszülőkre bízta gyermekét, majd…

    A szándékosan leredukált értelem fogaskerei közt – még félúton -, meglehet úszkál egy-egy parányi kis titok; amit az…

Megkérdezte, hogy jó fele tart-e a Dayka Gábor kollégiumhoz, mely mintha szándékosan, és már-már egyre kényszeresebben szándékozott volna titokban meglapulni…

  Újra kapaszkodna felfelé, miközben örökösen mentségeket magyaráz tett és cselekedet szükségességéről. Még csak most lesz hajnali kettő. Az összegyűrődött…

Minden egy gyerekkori csínytevéssel kezdődött. Fruzsi és Ági mióta csak az eszüket tudták a legjobb barátnők lettek jóformán már az…

  Néma csillagomlások szent előterében az éj mormog, felvonul, majd motoz; őrjöngő, csaholó kutyafalkák veszik üldözőbe a sajtszagú holdfényt. Hajladozik…

Az volna jó, ha az ember csupán csak az egészen apró dolgokban volna képes megváltozni, de de mások, vagy a…

Nem az a baj, ha látod krokodil-könnyekkel vagyok viselős; cipelem koloncként vétkeim súlyát, akár a súlyos malomköveket. Nem muszáj, hogy…

Egész nap idegesen járt-kelt. Tisztára mint valami idegbeteg, vagy holdkóros, esetleg kóros álmatlanságban szenvedő. Még szerencse, hogy a családban egyedül…

  A végtelenített Idő vaskarma egyszer majd váratlanul rátelepszik a sikátorszagú város peremvidékére, ahol tán még a kutya se jár,…