„A legnagyobb szabadság az alázatból ered. Ameddig védened kell azt a képzeletbeli ént, amelyet fontosnak gondolsz, addig nem találod meg szíved békéjét. Ha ezt az árnyékot más emberek árnyékával hasonlítgatod össze, akkor eltűnik belőled minden öröm, mert nem létező dolgokkal kezdtél kereskedni, márpedig ami nem létezik, abban nem telhet örömünk. Amint túl komolyan veszed magad, és azt képzeled, hogy erényeid azért fontosak, mert a tieid, azonnal foglyul ejt saját hiúságod: legjobb tetteid is elvakítanak és becsapnak. Ekkor, védekezésül, bűnöket és hibákat kezdesz belelátni más emberek cselekedeteibe. Minél indokolatlanabbul fontoskodsz, annál könnyebben alkotsz képet magadról úgy, hogy elítélsz másokat. Néha az erényes emberek azért válnak keserűvé és boldogtalanná, mert öntudatlanul is azt képzelik, hogy egész boldogságuk arra épül, hogy erényesebbek embertársaiknál.” (Thomas Merton)