Damiani Szent Péter (1027—1072) imái

Szentlélek Úristen, aki mindenható vagy és a legfőbb Atyával és Fiúval egylényegű és egyformán örökkévaló és aki mindkettőjüktől kimondhatatlanul származol, méltóztassál szívembe szállani és űzd el, csodálatos Megvilágosító, gyarlóságomnak sötétségét, hogy az Istennek Igéjét, üdvösségem szerzőjét, mindig lelkemben hordozzam. Te vagy, Uram, az ész világossága, Te vagy a Lélek ereje, Te a létek élete. Te adtad meg a szent apostoloknak, hogy teljességgel megismerjék a megváltás titkait és tévedhetetlen igazsággal hirdessék a hitet. Te adtad meg a boldog vértanúknak a szent szabadság bátorságát, hogy ne rettegjenek a világ fejedelmeitől és állhatatos türelemmel szenvedjék el a legválogatottabb kínzásokat. Te szólottál a próféták ajkán, te szilárdítottad meg a pátriárkák hitét. Te adtál minden szenteknek akaratot, készséget és minden erények virágait, amikkel a mennyet megérdemlették. Hát én, szerencsétlen bűnös, miképen üdvözülhetnék nélküled, mikor nélküled még azt sem tudom, hogyan kell imádkoznom? Bizonnyal, Uram, elhal az én lelkem, ha te elhagyod, amint a test is meghal, ha elszáll belőle a lélek. Érzem, Uram, érzem, hogy így van, hisz amikor titkos kegyelmed által belém száll a te erőd, tüstént föléled az én lelkem. Szállj hát belém, örök Élet! Gyújtsd lángra lelkemnek fagyát szereteted tüzével. Adj vizet fejemre és olvaszd föl szívemnek megkövesedett keménységét; hiszen a világ teremtésekor is a vizek fölött lebegtél, Uram! és most is a forrásvíz éltető hullámaiba költözöl a lelkek megtisztítására. Szállj hát belém a töredelem vizével és add nekem a könnyek italát. Jaj nekem, szerencsétlen bűnösnek, aki naponkint siralmas vétkeket követek el és még sem tudok sírni. Azért, Uram, permetezzen rám kegyelmed esője, hogy lelkem, amely elhagyta az élet forrását és elszáradt, föléledjen látogatásod leheletétől. Kész az én szívem, kész az én szívem, íme, Uram, fölnyitom előtted lelkemnek minden zugát, kitárom keblem rejtekét és epedve várom jöttödet. Jöjj, kérlek, Igazság Lelke, űzze el tőlem hatalmad minden tévedésnek sötétségét. Ragadd meg az én szívemet, töröld le róla lángoló erőddel minden bűnnek és hibának rozsdáját és a renyheség szellemét, amely annyira ellenkezik veled, tartsd távol minden érzékeimtől. Keljen föl az Isten és szóródjanak szét az ellenségei, fussanak orcái elől, akik gyűlölik őt. Foszoljanak szerte, mint a füst, pusztuljanak el a bűnösök az Úr színe elől, mint a viasz megolvad a tűzben. Jöjj, kérlek, jöjj. Igazság áldott Lelke, tedd, hogy magamnak meghaljak és teneked éljek. Égess engem tisztára és add, hogy meghaljak a bűnök világa számára. Jöjj, kérlek, örök áldásnak Lelke, áraszd el kimondhatatlan édességeddel lelkemnek minden rejtekét. Válassz ki. Uram, a magad számára engem, add, hogy egészen a tied legyek és semmiben ne idegenkedjem tőled; hanem te élj bennem egyedül és tedd, hogy én neked éljek egyedül, aki élsz és dicsőségeskedel a tökéletes Szentháromságban, egy és igaz Isten mindörökkön örökké. Ámen.

>>><<<

Ó, Nagyasszony, tudom, hogy te végtelenül jó vagy, s legyőzhetetlen szeretettel szereted azokat, kiket Fiad és Istened benned és általad királyi kedvességgel szeret. Kezeidben vannak az Úr irgalmasságának kincsei, s te vagy egyedül ilyen tisztességre rendelt. De kezed nem őrzi féltékenyen e kincseket, mivel keresed az alkalmat, hogy megmentsd a nyomorultakat, és kiáraszd az irgalmasságot. Dicsőséged nemhogy csökkenne, hanem növekszik, amikor a bűnbánók megkapják a bocsánatot, s a megigazultak a dicsőséget!

>>><<<

„Ó, boldog Kereszt,
téged tisztel, téged hirdet és téged magasztal
a pátriárkák hite, a próféták jövendölése,
az apostolok ítélkező tanácsa,
a vértanúk győzedelmes serege
és az összes szentek sokasága”

>>><<<

DAMIANI SZENT PÉTER HIMNUSZA AZ ÉGI JEGYESRŐL

Ki van itt?
Ajtóm zárát ki veri?
Éjem álmát megtöri.
Engem hív: «Óh
drága nővér, feleség,
szüzek gyöngye,
ritka szépség, ékesség,
kelj föl, kelj föl,
nyiss ki hamar, édesség!»

«Nagy király
egyetlen fia vagyok,
legkisebb és legnagyobb.
Fényes égből
sötét földre leszálltam.
Földi foglyok
lelkeit én megváltom.
Halált értük
s bántalmakat kiálltam.»

Akkor én
ágyamból kiugrottam,
a reteszhez futottam,
hogy kizárjam
házam minden zárait
s szemtől-szembe
lássa lelkem azt akit
látni, látni
legfőképen szomjazik.

Jaj de ő
akkorra már messze jár!
küszöböm elhagyta már.
Mit csináljak
én szegény hová legyek?
Könnyek közt a
vőlegény után megyek
kinek ujja
formált földet és eget.

Őrei
rámleltek a városnak.
Ruhámtól megfosztottak.
Uj palásttal
boritották testemet
s hallottam hogy
uj énekbe kezdenek:
hogy a király
házába vezessenek.

>>><<<

„Nem szereti Krisztust az, aki nem szereti Krisztus keresztjét.”

>>><<<

Hőn az Apostoli Szék erejét ki megóvni akarja,
pártatlan súllyal mérje itéleteit.
Nem tarthatja egyensúlyban tálcáit a jognak,
kit meghajlit a kegy s elfog a kapzsi remény.
Mert akinek nyelvét teli erszény oldja, a lelkét
veszti el és kiürül, míg a vagyonnak örül.
Őrzi az ég kapuját és bírja a földnek uralmát
Róma: ha többet akart, már a pokol fele tart.

>>><<<

Tiszteli pápánkat nyelvem, de tiéd az imádat:
úrrá kit te teszel, istene néki leszel.

>>><<<

 


Vélemény, hozzászólás?