Sík Sándor – Legyen szebb a világ

Mindenfelé
málló emberi fészkek pihéi szállongnak a közönyös szélben,
földes kamrák ablakain dörömböl az éhség,
sokviharállt kemény derekak roppannak hajlani bálványok elé.
Szitokkal és imával viselős az éjszaka csendje.

Vedd, Uram, tenyeredbe őket!
Igazítsd magadhoz őket!

Azokat is,
akik megkeresztelődnek a borzalmak vizében
és jobbá lesznek.
És hála legyen,
mert jobbá lesz tőlük a világ!

Azokat is,
akik nem tudnak megkeresztelődni.
és nem tudnak felbukni a vízből:
Legyen értük is hála,
mert nélkülük jobbá lesz a világ!

Énnekem pedig
bocsásd meg, Uram, és bocsássák meg ők is,
hogy élek és kenyerem van és ruhám,
mikor annyi de annyi nálam sokkalta különb,
azt sem tudom, él-e, hal-e még.

És legyen bocsánat, amért úgy lehetett,
és legyen hála, hogy úgy lehetett,
hogy ment maradhattam máig
álságtól, képmutatástól,
magam megvetésétől.

De amely nap azt találnám gondolni, Uram,
hogy mindez a jó tőlem való,
hogy minderre méltó vagyok,
hogy másoknál különb vagyok,
amely napon megállanék
és megszűnném: nem jobbá lenni,
(mi vagyok én, és mi az én jóságom!)
de hogy akarjak jobbá lenni,
és megszűnném – nem szolgálni neked,
(ki vagyok én, és mi az én szolgálatom!)
de hogy igyekezzem szolgálni neked és nekik,
hogy jobb legyen általam a világ:
aznap, Uram, végy el tőlem mindent
s űzz el testvéreim közé
meztelenül az éjszakába.

De addig, Uram,
addig hadd fogjam a kezed,
addig hadd éljek és sürögjek napod alatt,
napszámod verejtékében.

Ám ha úgy lenne mégis,
hogy amolyannak bizonyulnék szemed előtt
és vissza kellene venned mindent, amit adtál,
legyen akkor is hála,
mert nélkülem jobb lesz a világ.


Vélemény, hozzászólás?